Bármely életkorban és bármely nemnél előfordulhatnak.

Hátterében nagyon változatos kórképek állhatnak.

Az okokat néhány nagyobb csoportba oszthatjuk, ilyenek a következők:

1. hirtelen fellépő heveny gyulladások: vakbélgyulladás, hasnyálmirigy gyulladás, heveny epehólyag gyulladás, diverticulitisek (a vastagbélen lévő kis borsószerű tágulatok gyulladása)

2. üreges szerv perforációja (gyomor- és patkóbélben fekélyek átfúródhatnak, vastagbélben épp az előbb említett diverticulumok repedhetnek meg, akár tályogot is kialakítva, de más jellegű tályogokat is itt említhetünk meg)

3. üreges szerv elzáródása (kizárt sérv, belső hasi sérvek, összenövések vagy daganatok okozta leszorítások miatt kialakuló elzáródások, a bélkacsok megcsavarodása vagy egymásba csúszása, amit okozhatnak polipok, megnagyobbodott nyirokcsomók (ezek inkább gyerekeknél), vagy akár daganatok. Itt említem meg a vese és epegörcsöt is, ahol a kő elzárja a váladék ürülésének természetes útját, ezért mögötte pangás alakul ki. Vesegörcsnél a veséből nem tud kiürülni a termelődő vizelet, az üregrendszer kitágul, feszül, a vese megduzzad, és reflexesen akár le is állhat. Az epekövek beszorulhatnak az epevezeték különböző szakaszaiba, és így görcsöket elzáródást, epehólyag gyulladást okoznak. Ha a májban termelődő epe hosszabb időn keresztül nem tud ürülni, a beteg bőre, nyálkahártyái besárgulnak. (Csak érdekességképpen jegyzem meg, mert ez nem az akut has keretébe tartozik, hogy a fájdalommentesen kialakult sárgaság nagyon rossz prognózist jelent ilyenkor általában daganatok vannak a háttérben, és a lassan fokozatosan kialakuló elzáródás nem okoz panaszt)

4. hasi szervek vérellátási zavarai - ez lehet egy nagy aorta aneurizma (a fő verőér tágulatának) megrepedése, mesenterialis trombózis (vagyis a bélfodor ereinek elzáródása rögösödés miatt), vagy egy petefészek cysta megcsavarodása

5. sérülések –hasi szervek sérülése kapcsán a hasüregbe jutó vér, vagy a következményesen megjelenő hasi folyadék vezethet akut kórképhez.  Fontos lehet ez vérhígítót szedő betegeknél, ahol esetleg kisebb trauma is jelentős hasfali, hasüregi vagy retroperitonealis (hátsó terekbe-hashártya mögé terjedő) vérzést okozhat.

6. Vérzések - az előbb említett aorta tágulat repedését csak nagy szerencsével lehet túl élni, mert a szakadás mértékétől függően nagyon gyorsan halálos vérzést okoz. Itt csak a gyors szakszerű ellátás –diagnosztikai és érsebészeti segíthet. Nőgyógyászati problémák is okozatnak vérzést. A petefészek cysta repedhet olyan szerencsétlenül, hogy eret érint, és bár ezek lényegesen kisebb kaliberű erek, ha nem ismerik fel végzetes vérzéshez is vezethetnek. A méhen kívüli terhesség, ahogy a petevezetékben növekedik, annak szétszakadását okozza, szintén masszív vérzést okozva.

A tünetek éppen a különböző okok miatt nagyon változatosak, de van néhány általános szempont, a rövid idő alatt fellépő heves fájdalom, bélműködés zavara, az általános állapot romlása, hányás. A fájdalom helyének, intenzitásának, tartamának, jellegének a megállapítása nagyon fontos, ezekből a beteg szervre következtethetünk.

Így például a jobb felső negyed fájdalmai epehólyag gyulladásban, epeúti gyulladásban, vagy fertőző májgyulladásban jellemzőek. Az epehólyag sugározhat még jellemzően a jobb lapocka alá és a hát jobb oldalába, de epegörcs gyomorszáji panaszokat is okozhat.

A bal felső negyedbe hasnyálmirigy gyulladás, vagy lépinfarktus (a lép verőereinek elzáródása), esetleg bal alsó lebenyi tüdőgyulladás okozhat panaszt. A hasnyálmirigy gyulladásra az övszerű fájdalom jellemző, ami hátra is sugárzik, de lehet, hogy csak a disztális farki részt érinti ami a lép és a bal vese között helyezkedik el, ez bal oldalon okoz panaszt.

A jobb alsó negyed a vakbélgyulladás típusos helye, de mivel a féregnyúlvány a vakbél körül az óramutató járásának megfelelően bárhol elhelyezkedhet, ennek megfelelően nagyon változatos helyeken okozhat panaszt. Típusosan a jobb csípőlapát mellett, de ha lenyúlik a kismedencébe, akkor ott, ha felnyúlik a köldök irányába, akkor köldök körül, vagy ha hátracsapódik, akár vesefájdalomnak tűnő panaszt is okozhat. Nem ritkán a gyomorszáj fele sugárzik.  De ebben a negyedben okoz panaszt a Crohn betegség (ami a típusosan a vékonybél utolsó szakaszának gyulladása), vagy amire ritkábban gondolunk, még a gyomor-patkóbél fekély is sugározhat ide.

A bal alsó negyed a diverticulitisek típusos helye. Itt halad a kanyargós szigmabél, amelyen gyakoriak a kis borsószerű tágulatok. Ezek a bennük pangó, kiürülni nem tudó váladék miatt begyulladnak, kilyukadhatnak és szabad levegőt, vagy, ha letokolódnak itt tályogot képezhetnek.

A vesekövek okozta görcsök azon kívül, hogy a vesében okoznak fájdalmat, a húgyvezetékek lefutása mentén mindkét alsó negyedben okozhatnak panaszt, attól függően, hogy a kő éppen hol helyezkedik el, de jellemzően a herékbe vagy a szeméremajkakba sugározhatnak. 

Az anamnézis, mint mindig, itt is rendkívül fontos. Jó anamnézis, fél diagnózis. Ilyenkor az orvost az érdekli, mikor, kezdődött, hogy kezdődött, hol kezdődött a jelen panasz. Ám, ha a beteg úgy kezdi: tetszik tudni, mikor 5 évvel ezelőtt este kimentem a tyúkokhoz … J Hát nem egészen erre gondolunk. Jó az, ha a beteg még útközben kicsit átgondolja mit fog mondani, hogy lehetőleg röviden a lényeget adjuk át az orvosnak. De természetesen az előzmények is ide taroznak, hogy milyen előző betegsége volt a betegnek, milyen gyógyszereket szed, milyen kórházi kezelései voltak. Nagy segítség ilyenkor az orvosnak, ha az előző kórházi jelentéseket vagy kezelő lapokat visszük magunkkal, amelyekben az előző vizsgálatok, műtétek, kezelések pontos leírása van (kicsit részletesebben annál, hogy „tetszik tudni, olyan kis hosszúkás sárga tabletta, és sok van egy dobozban” J). Azért, persze a részletek is fontosak, itt kell elmondani, hogy mióta fáj, mennyire fáj, hol kezdődött a fájdalom, milyen intenzitással, mennyi ideig tartott? Társult-e hozzá láz, hányinger, hányás, mikor volt a betegnek az utolsó normális széklete, milyen volt a széklete és esetlegesen a hányadéka, vannak-e vizelési problémái, és nőknél mikor volt az utolsó menstruációja?

A fizikális vizsgálat szintén nagyon sok mindent elárul.

Első lépés az inspectio, vagyis megtekintés, amikor felmérjük a beteg általános állapotát, a beteg tudata, légzése, vérnyomása, pulzusa mindig nagyon fontos információk, akárcsak a bőr és nyálkahártyák színe, szárazsága, bevontsága, nyirkossága, lehelete, műtéti hegek jelenléte.  

Tapintással észlelhetjük a sérvkapukat (egy jó sebész olyan sérvkapukat is kitapinthat, amit az ultrahang vizsgálattal nem lehet kimutatni), kizárt sérvet, egyes hasi képletek is jól tapinthatók, pl. egy megnagyobbodott máj, lép, epehólyag, vagy daganat. Ilyenkor nézzük meg, hogy van-e izomvédekezés, hol van a fájdalom punctum maximuma (hol fáj a legerősebben). A kopogtatás - amikor az orvos egyik kezének két ujját ráhelyezi a hasra, és a másikkal kopogtatja - szintén információt ad szabad levegő, vagy hasi folyadék irányába. Hallgatózással a bélhangokra figyelünk. Egy „normális” hasnak meg van a „normális” hallgatózási lelete.  Egy teljesen néma has, nem jó jel. Azt jelenti, ott semmi bélmozgás nincs, paralitikus ileusra (bénulásos teljes megállásra) utal. Egy intenzívebb bélhangokat adó has, esetleg loccsanás azt jelentheti, hogy ott valamilyen mechanikai akadály van, ami ellen a belek küzdenek, megpróbálják legyőzni, áttolni a béltartalmat az akadályon.

A rectalis vizsgálat –vagyis a végbél ujjal történő áttapintása ilyenkor rendkívül fontos és kötelező. Végbél, prosztata, kismedence daganatot észlelhetünk így, érzékenység, fájdalom fontos lehet, de nagyon fontos, hogy mennyi, milyen konzisztenciájú és színű széklet marad a gumikesztyűn. Pl. a fekete széklet felső tápcsatornai vérzésre utal, mert a megemésztett vér fekete lesz. A nagyon világos, vagy fehéres széklet az epeürülés zavarát jelzi, míg a friss vér a vastagbél daganataira utalhat. 

Nőknél a nőgyógyászati vizsgálat is a fizikális vizsgálat részét képezi. Az utolsó normális menstruáció időpontját minden nőnek tudni kell (én ezt úgy szoktam mondani, hogy ha álmából felébresztik, akkor is J)! Ha „netalántán” véletlenül mégsem tudná, de fel van jegyezve valahol, célszerű előtte megnézni, hogy amikor az orvos megkérdezi, tudja a választ.  A már említett petefészek cysták szakadása és méhen kívüli terhesség nőknél az akut has két nagyon gyakori oka. Ilyenkor a végbél köré sugárzó fájdalom, kismedencei folyadék vagy vér jelenlétét jelzi.

A diagnosztika következő lépését a laborvizsgálatok jelentik. Nem akarom nagyon részletezni, de a vér és vizeletvizsgálatok információt adnak a gyulladás, vérzés jelenlétéről, májfunkcióról, a hasnyálmirigy enzimek felszaporodásáról, vesefunkcióról és az általános állapotról (pl. kiszáradás) is tájékozódhatunk.

A képalkotó diagnosztikai vizsgálatok közül az első két legfontosabb lépés a natív hasi felvétel és az áttekintő hasi ultrahang vizsgálat. A natív hasi felvételen elsősorban szabad levegőt keresünk, ami álló helyzetben sarló alakú sötét sávként szépen kirajzolódik a rekeszívek alatt. Ha a beteg nem tud megállni, nehezebb a helyzetünk, ilyenkor bal oldalfekvésben, oldalirányú sugárnyalábbal készül a felvétel, és a májkontúr mellett keressük a levegőárnyékot. Képet kapunk még a belek gáztartalmáról, tágulatáról. A levegő-folyadék nívók megjelenése bélmozgási zavarra utal (bélelzáródás).  A hasi ultrahang vizsgálat az egyik nagyon fontos alappillér. Ezzel kimutathatjuk ez epeköveket, veseköveket, és az általuk okozott húgyúti vagy epeúti pangást, epehólyag- hasnyálmirigy- és vakbélgyulladást, vérzést, szabad folyadékot, tályogot, esetleges daganatokat. Na persze azért sajnos ennyire nem egyszerű a dolog, buktatók vannak, mert egy puffadt gázos hasban a tájékozódás sokkal nehezebb. A bélgázok azonnal visszaverik a hangot és a mögötte levő területek nem ítélhetők meg. Gyakran a szervezet éppen így védekezik, hogy un. őrző kacsok torlódnak össze a gyulladt terület körül, amelyek miatt a vizsgálandó beteg területet ultrahanggal nem lehet értékelni. (pl. vakbélgyulladásnál, hasnyálmirigy-gyulladásnál) Ilyenkor a CT vizsgálat lehet a következő diagnosztikus lépcső. Időnként, amikor bélelzáródást vagy perforációt keresünk szájon át vízoldékony kontrasztanyagot itatunk a beteggel, és annak útját követjük. Ha kilép a tápcsatornából, az a perforáció jele. Ha elakad, és nem megy tovább, az megmutathatja a bélelzáródás helyét. Bizonyos esetekben szükség lehet akut endoszkópiás vizsgálatok (gyomortükrözés, vastagbéltükrözés) elvégzésére is, diagnosztikai vagy terápiás céllal, mint pl. vérzéscsillapítás.

A kezelés ezekben az esetekben ritkábban konzervatív, esetleg az elején, amikor a tünetek még nem típusosak, ilyenkor nagyon fontos a beteg szoros megfigyelése. Ha kell a labort, ultrahang vizsgálatot akár többször megismétlik, és amennyiben a leletek szükségessé teszik a műtéti beavatkozást, azt haladéktalanul elvégzik.  

Nagyon fontos, hogy ezeket a betegeket megfelelő szakmai tapasztalattal rendelkező, felkészült orvosok lássák el. A klinikus és a radiológus közötti jó kommunikáció és bizalom a betegnek mindig csak hasznára válhat. A tünetek atípusos jellege miatt így is elég sok a csapda és buktató. Ilyen lehet például a letokolt perforáció, amikor a szakadást a belek azonnal körülveszik és nem jelenik meg  típusos helyen a szabad levegő. A vakbélgyulladások ultrahanggal való észleléséhez megfelelő technika és tapasztalat szükséges, és még így is az esetek kb. 15 % -ában nem látszanak, mert a vastagbél mögött, hátra felcsapott féregnyúlvány, épp a vastagbélben levő levegő miatt ultrahanggal nem ábrázolható. Néha ilyenkor akár vesebetegségnek megfelelő panaszt is okozhatnak.  Van olyan, hogy ultrahanggal felvetjük, a vakbélgyulladás lehetőségét, de a labor még nem követi, vagy olyan is, hogy a labor már egyértelműen mutatja, de ultrahanggal még nem látszik. Ezért kell ilyenkor folyamatában követni a történéseket. A sebész az, aki eldönti: vágni vagy nem vágni. Hasnyálmirigy gyulladásoknál is lehet olyan, hogy a beteg erős fájdalommal érkezik, de a folyamat annyira friss, hogy az ultrahang kép még nem alakult ki. Ilyenkor a tünetek, az anamnézis és a labor segíthet a diagnózis felállításában, majd esetleg egy 24 óra múlva készült ultrahang vizsgálat során, már típusos ultrahang jelek is mutatkoznak.

Végezetül annyit, hogy az akut hasi kórképeknél nem lehet halogatni: gyors és szakszerű orvosi beavatkozás szükséges, életmentő lehet.