A vérvizelés során vörös vértestek jelennek meg a vizeletben. Nagyon változatos lehet, a szemmel nem is láthatótól a masszívan véres vizeletig. A mikroszkópos hematuria csak labor vizsgálat során észlelhető vérvizelést jelent. Makroszkópos hematuriának nevezzük azt, ami már szemmel is látható, a rózsaszínű vizelettől a tömény vérig. (Támpontként, én a rózsaszínes, vörösboros vagy kóla-szerű hasonlatokat szoktam felvetni, mert ezekből következtetni lehet a vizeletben lévő vér mennyiségére.)

Ha vér jelenik meg a vizeletben az első két kérdés, hogy szed-e a beteg vérhígítót, és volt-e valamilyen panasza.

A vérhígítót szedő betegnél nagyon fontos, hogy mikor járt utoljára laborvizsgálaton és milyen volt az utolsó protrombin (INR ) értéke. Ha még nincs jól beállítva, vagy valami miatt felborult az anticoaguláció (vérhígitás) mértéke, a vörösvértestek könnyebben átlépnek az érfalon, húgyúti zavarok nélkül is jelentkezhet vérvizelés, így ezt kell elsősorban rendezni.

Az hogy kísérték –e panaszok a véres vizeletet, azért fontos, mert bár nem lehet egyértelműen elkülöníteni, de a panaszmentes, masszív vérvizelések mögött gyakrabban állnak daganatok, különös gonddal kell keresni őket.

Ki ne ismerné: csíp, fáj, görcsöl, futni kell, „kiszakad a hólyagom” és alig jön valami? J. A hólyaghurut klasszikus tünetei, gyakori, parancsoló vizelési inger, fájdalmas , égő, csípő vizelet, amit néha csak néhány csepp vizelet ürítése kísér. Ez persze egyénenként és esetenként a legváltozatosabb tünetekkel, amit egy „becsületes” hólyaghurut esetén bármikor véres vizelet is kísérhet. Elég egy hideg szék, hideg víz, egy vizes fürdőruha és máris kész a baj. Nőknél ez sokkal gyakoribb, amit a sajátos anatómiai viszonyokkal magyarázunk, egyrészt a rövidebb húgycső, és a végbélnyílás közelsége. A legkisebb nyálkahártya-sérüléseken át bejuthatnak a gombák, vírusok baktériumok és rövid idő alatt kialakul a gyulladás.  A leggyakrabban főleg bélben tenyésző baktériumok (pl E Coli) a kórokozók. Épp ezért itt említem meg, hogy mennyire fontos nőknél WC használat után a helyes törlési irány: mindig elülről hátrafelé! ezt kislányoknak már nagyon kicsi kortól érdemes megtanítani, hogy így rögzüljön.  Szintén ide kívánkozik a „nászutasok hólyaghurutjának” nevezett, szintén inkább fiatal nőket érintő betegség, ami az első szexuális együttlétek után következik. Az aktív szexuális életet élő nők körében mindenképpen nagyobb az esély a húgyuti fertőzésekre (csak zárójelben egy jó tanács: szex előtt inni, utána pisilni !)

A másik, erős fájdalommal járó vérvizelés lehet a vesekő ürülését kísérő véres vizelet, ami klasszikus esetben erős, változó intenzitású görcsök kísérnek, a fájdalom a húgyutak lefutása mentén a herékbe és a szeméremtestbe sugározhat. Ennek intenzitása a kő méretétől és felszínétől függően változatos lehet, egy apró, sima felszínű kövecske akár kis panaszokkal, gyorsan „kicsusszanhat”,(ez a ritkább!), de az egyenetlen felszínű, akár tüskés kövek felsérthetik a húgyutak nyálkahártyáját következményes véres vizeletet okozva. A vesegörcsöt gyakran kíséri puffadás, hányinger, akár hányás is.

Csak érdekességként mesélem, hogy a 20 éves praxisom során a legnehezebben „megszült” kővel 3 hónapig kínlódott egy kedves betegem, ami, amikor végre napvilágra került, úgy nézett ki, mintha egy tüskés csillag egy hegyes végű búzaszemmel lenne összekapcsolva - az éles felszínek miatt nagyon lassan haladt, ezért tartott az út ilyen sokáig. (Természetesen van erre rövidebb megoldás is, ma már az ureterben(húgyvezetékben) lévő köveket is lehet ultrahanggal robbantani, és zúzás után könnyebben kiürülnek, de ez a beteg nem akarta vállalni ezt a „macerát”, inkább végigcsinálta egyedül.)

Sajnos a gyermekeket sem kíméli ez a betegség, volt már 6 és 9 éves kis paciensem is, akiknél vesekő képződött és ürült.

Bár szintén húgyuti kő, de el kell különítenünk a veseköveket a húgyhólyagkövektől. Míg a vesekövek a húgyhólyagban általában csak rövid ideig időznek, és a húgycsövön át kiürülnek, addig a hólyagkövek már eleve ott képződnek. Gyakrabban idősebb korban és férfiaknál észleljük őket, pangó vizelet és a tartós gyulladás következményeként (amit a megnagyobbodott prosztata tarthat fenn). De bizonyos alapbetegségek mellett bármilyen életkorban előfordulhat, ilynek pl. az idegrendszeri károsodás okozta tartós vizeletpangás, fejlődési rendellenességek következményeként, tartós katéter mellett. A nyálkahártya irritáció és a gyulladás miatt itt is megjelenhetnek látható vagy láthatatlan módon vörös vértestek a vizeletben, amelyhez alhasi panaszok, akár vizelet elakadás is társulhatnak.

És így eljutottunk a rettegett daganatokhoz. Egy urológus cikkében olvastam, hogy amikor panaszmentesen masszív vér jelenik meg a vizeletben, akkor kezd el aggódni az urológus (hozzáteszem a radiológus is), és sajnos a betegnek is van oka aggodalomra. A húgyúti daganatok gyakran teljesen panasz és tünetmentesen növekedhetnek szervezetünkben. Ultrahangos diagnosztaként munkám során többször is fedeztem már fel vesedaganatot un. mellékleletként, teljesen más panaszok miatt vizsgált betegnél. A vesedaganatok az összes daganatok kb. 3%-át teszik ki. A „szerencsésebbeknél” hamar okoz vérzést, így a korai diagnózis felállítása után időben végzett műtéttel gyógyulás érhető el. Előrehaladott esetekben gyakran ad áttétet a csontokba és a tüdőbe is. A hólyag tumoroknál is –mint a daganatok többségénél – nagyon fontos, hogy időben észrevegyük, mert így jó esély van arra, hogy akár húgycsövön keresztül végzett endoszkópos beavatkozással eltávolíthatók.

A vérvizelésnél mindenképp meg kell említenünk a glomerulonephritiseket, ami bakterialis vagy bizonyos rendszerbetegségek következtében kialakuló gyulladásos elváltozás. Az egész szervezetet érinti, és a tünetmentes mikroszkopikus vérvizeléstől a vizenyőn, magas vérnyomáson keresztül a veseelégtelenséghez vezethet.

A diagnosztikáról is hadd szóljak néhány szót:

Első lépés a laborvizsgálat. Ez mutatja ki, hogy van-e vér a vizeletben, és milyen mennyiségben, okoz-e esetleg a vérveszteség vérszegénységet, milyen a vesefunkció (e GFR, karbamid, kreatinin), kíséri-e fehérjeürítés, vagy gyulladásos jelek kimutathatók-e? Makacs panaszok esetén szükség lehet vizelettenyésztésre is.

A hasi ultrahang vzsgálattal leírhatjuk a vesedaganatokat, a hólyagtumorokat, és az üregrendszeri tágulatot.

Vesedaganatoknál hasi CT vizsgálat a követező lépés, ami a daganatról még pontosabb képet ad, és ha kétség merül fel, akár UH, akár CT vezérelt mintavétel is szóba jöhet. Hólyag tumoroknál cystoscopia következik, amelynek során mintavétel történik így lehetőség van pontos szövettani diagnózisra.

Húgyúti köveknél, amikor a kő a húgyhólyag és a vese között, a húgyvezetékben van, ultrahanggal magát a követ nem látjuk, csak a következményes vizeletpangást a vesében. Ilyenkor segíthet a kő helyének pontosabb meghatározására a   natív vese-hólyag (röntgen) felvétel. A feltételes mód nem véletlen, mert ezzel a módszerrel a húgyúti köveknek csak egy része mutatható ki, ugyanis vannak olyan kövek, amelyekben több a meszesedés és adnak röntgenárnyékot, és vannak olyanok, amelyek un. sugáráteresztő kövek, vagyis nem látszanak a hagyományos röntgenfelvételen.

Ilyenkor segíthet a továbblépésben az intravénás urográfia, amikor egy vénás injekcióval olyan kontrasztanyagot juttatunk a szervezetbe, ami a vesén keresztül választódik ki, kirajzolja a húgyutakat és mintegy „oda mutató ujjként” megmutatja a húgyvezetékben levő kő pontos helyét.

Ha felmerül, hogy a vizeletpangást a vesében esetleg nem kő okozza, hanem daganat, akkor végezzük a CT urográfiát, ami ugyanúgy kontrasztanyag beadása után történik, de a húgyutak környezetét, az esetleges szűkület okát, daganatokat, a hasi a parenchimás szerveket is jól kirajzolja.

A kezelésről csak egy rövid áttekintést:

Hólyaghurut esetén a panaszok megjelenése után rögtön legalább fél liter folyadék, szénsavmentes víz, vagy gyógyteák azonnali megkönnyebbülést okozhatnak. Forduljunk orvoshoz. Az adekvát kezelés nagyon fontos, mert nem megfelelően kikezelt esetekben gyakran visszaesés alakulhat ki. (Bizonyos kórokozók esetén a szexuális partnerek újrafertőzhetik egymást.) Fontos a sok folyadékfogyasztás, mert híg vizelet mellett a kórokozók sem tudnak olyan gyorsan szaporodni.

Vesekőtávozás esetén folyadék, görcsoldás, mozgás! A folyadékot ajánlott nagyobb adagban inni, hogy mintegy tolja maga előtt a követ. A görcsoldás fontos, még ha nincs elviselhetetlen fájdalom, akkor is, mert ellazítja a húgyvezeték sima izmait, és így a kő könnyebben halad a hólyag fele. A mozgás nem véletlen, bár fájdalom és görcsök mellett az ember erre vágyik legkevésbé, de a lépcsőn ugrálást szokták ajánlani, (vagy villamosozást, szekerezéstJ) mindent, ami gyorsítja a kő útját a hólyag fele, megrövidítve a szenvedés idejét.  Ha nem tud távozni természetes úton a kő, akkor jön szóba a lökéshullám terápia, vagyis ultrahanggal szétzúzzák a követ, ami szétesik vagy elporlad és így könnyebben kiürül.

Hólyagköveknél a kezelés a kövek méretétől függ, a kisebb köveket endoszkóposan távolítják el, míg a nagyobbaknál műtét jöhet szóba.

Daganatoknál műtét a megoldás. Vesedaganatoknál általában az adott oldali vesét eltávolítják. A másik vese teljesen át tudja venni mindkettő feladatát.  Ritkábban, (csak kis daganatok esetén) végeznek reszekciót, ami azt jelenti, hogy csak a daganatot távolítják el, a szerv megmarad.  Hólyag tumoroknál kevésbé előrehaladott esetekben húgycsövön keresztül endoszkóposan távolítják el a daganatot, majd, ha szükséges ide adják be a kemoterápiás szert (hólyag instilláció). Előrehaladott stádiumban, amikor beszűri az egész hólyagfalat, akár a végbélre, környezetére is ráterjedhet, néha csak igen heroikus műtétek során lehet megmenteni vagy méltósággal meghosszabbítani a beteg életét például vékonybélből képeznek hólyag-szerű „gyűjtőtartályt, melyből a hasfalon kívül, kis sztóma-zsákba ürül a vizelet. 

Érdekességként hadd meséljek néhány esetet:

 62 éves nőbeteg viszonylag kis ütés következtében felkartörést szenvedett. A felvételen feltűnt, hogy a törésvonal mellett a csontszerkezet felbomlott, a mésztartalom csökkent. Felmerült patológiás törés gyanúja (vagyis hogy cysta vagy daganat miatt csökkent a csont terhelhetősége, ezért történt már kisebb sérülés után a törés). A traumatológus mintát vett, a kórboncnok elemezte és vese tumor gyanúját vetette fel. Ultrahang vizsgálatra irányították, melynek során, a bal veséjében 4 cm átmérőjű daganatot fedeztünk fel.

35 éves férfibeteget manager szűrés során vizsgáltam. Sportos, panaszmentes, teljesen egészségesnek látszó fiatal férfi bal veséjében 7 cm átmérőjű daganat ábrázolódott. Úgy tűnt a vesetokot nem törte át. Ez a vesedaganatoknál nagyon fontos szempont, mert amíg nem töri át sokkal nagyobb az esély a teljes gyógyulásra.

56 éves férfibeteg enyhe vizelési panaszokkal jelentkezett, elmondása szerint háziorvosától kapott gyógyszer után csökkentek a panaszai, de már megvolt az időpontja a vizsgálatra, így hát eljött. Húgyhólyagjában a hólyagalapot és a hátsó falat teljesen beszűrő 1,5 cm vastagságot is elérő daganat ábrázolódott. Kérdésemre, hogy soha nem volt véres vizelete, azt válaszolta, hogy egy évvel azelőtt egyszer volt egy kis vérzése, de nem fordult többször elő, nem foglalkozott vele. Az ő esetében már nagy valószínűséggel a radikális műtét (teljes hólyag eltávolítás) jött szóba terápiaként. 

72 éves férfibeteg 15 éve nem volt ultrahang vizsgálaton. Már külsőre is igen beteg ember benyomását keltette. Hasi ultrahang során bal veséjében 9 cm átmérőjű daganat ábrázolódott, mely a vesetokot áttörte, a környezetét beszűrte. Áttét látszott már a jobb vesében, a hasnyálmirigyben és az aorta körül elhelyezkedő nyirokcsomókban is.

Kedves olvasó! Ezeket az eseteket nem azért írtam le, hogy megijesszem, elrettentsem. Én mindig a szűrések fontosságára szeretném felhívni a figyelmet! Mert ezekből a retteget kórokból is meg lehet ma már gyógyulni, ha időben észrevesszük őket. Szerencsére nagyon sok olyan betegünk van, aki vese vagy hólyag rosszindulatú daganattal került műtétre és jól van, rendszeresen jön negyed- fél- vagy évente a kontroll vizsgálatokra, és ahogy telnek az évek egyre nyugodtabban jelentheti ki, hogy legyőzte a rákot!  Ne feledjük, néha egy egyszerű vizsgálat, egy labor, egy hasi ultrahang megmentheti az életünket!

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása szerint 40 éves kor fölött szűrés jelleggel évente egy általános labor- és egy áttekintő hasi ultrahang vizsgálat ajánlott. És én ezzel maximálisan egyetértek!

                                         Dr Győrffy Edit Márta

                                                 Radiológus főorvos

                                                 www.ultrahang.g-portal.hu

                                        https://www.facebook.com/drgyorffy