A mélyvénás trombózis vérrögképződést jelent a mélyen fekvő vénákban. Leggyakoribb az alsó végtagok és a kismedence mélyvénáiban. Különös jelentőségét az adja, hogy a leszakadó vérrög életveszélyes szövődmény, pl. tüdőembólia forrása lehet.

Évente átlagosan 2000 emberből egyet érint a betegség.

Okai

Az érpályán belüli véralvadás-, vagyis a trombózis okaként Virchow három tényezőt sorol fel:

1. Érfalsérülés, (itt nem csak külső behatásra kell gondolni, hanem bármire, ami az érbelhártya sérüléséhez vezet. Ekkor, az érfalból véralvadást elősegítő anyagok (véralvadási faktorok) szabadulnak fel, ami a vérlemezkék összetapadása révén rögösödést okoz.
2. A vérkeringés lassulása, pl. tartós mozdulatlanság, több órás utazás, ágyhoz kötöttség pl. műtétek után, jelentős visszértágulat  
3. A vér alvadékonyságának fokozódása

Hajlamosító tényezőként, rizikó faktorként megemlíthetjük az 50 év feletti életkort, terhességet, fogamzásgátló tablettákat, nőknél hormonpótló kezeléseket, ágyhoz kötöttséget, mozgásképtelenséget, sebészeti, ortopédiai, kismedencei műtéteket, balesetet, gipszrögzítést, daganatos betegségeket, hosszas utazást, szívelégtelenséget és nem utolsó sorban vele született genetikai hajlamot (pl. Leiden mutáció)     

Tünetek, kórlefolyás

Bár a lábszárvénák trombózisa elég hétköznapi megbetegedés, mégsem könnyű felismerni, mivel a betegek kb. 1/3-a tünetmentes.

Típusos estben jellegzetesebb tünete az alsó lábszár járásra fokozódó fájdalma. Ez lehet az első tünet, ami felkeltheti gyanúnkat. A lábfej hátrafeszítésével a beteg a térdhajlatban fájdalmat jelez (Homan tünet). A lábszár duzzadt, melegebb, esetleg kékesen el is színeződik.   Panaszmentesen, un. néma trombózis is kialakulhat, és csak a későbbi évek során kialakuló un. posttrombotikus szindróma, ami ödémával és a lábszár elszíneződésével jár –jelzi, a trombózis korábbi lezajlását.

A diagnózis felállításában a jellegzetes tünetek mellett ultrahang vizsgálat segít. Az áramlás hiánya Color doppler vizsgálattal (ami áramlásmérést jelent) jól kimutatható. Az érintett vénák kiszélesedtek, nem összenyomhatók, és lumenüket trombus tölti ki. Áramlást, Doppler jelet bennük nem lehet látni. Ez ma a leghozzáférhetőbb és leggyakrabban használt diagnosztikus eszköz. Ritkábban szükség lehet vénás érfestésre un. flebográfiára. Ezen vizsgálat során kontrasztanyaggal töltik fel a lábszár mélyvénáit, a trombussal kitöltött vénák nem telődnek. Segíthet a diagnózis felállításában a D-dimer meghatározása, de ez más állapotokban is megemelkedhet, nem csak a mélyvénás trombózisban, ennek ellenére hasznos diagnosztikus eszköz. CT és MR vizsgálattal is jól vizualizálhatók a trombotizált, vénák, gyakran más okból elvégzett vizsgálat során, mellékleletként találjuk meg.  

Kezelés

A mélyvénás trombózis kezelésének elsődleges célja, hogy a kialakult trombus ne növekedjen tovább, ne alakulhassanak ki súlyos szövődmények, majd a későbbiekben a keringés helyreállítása és újabb elzáródás kialakulásának megelőzése.

A kezelés kezdete, néhány ritka kivételtől eltekintve intézményi elhelyezést (kórházi bennfekvést) igényel. Itt elkezdődik az úgynevezett anticoaguláns vagyis véralvadás gátló kezelés, ami általában alacsony molekulasúlyú heparin származékok beadását (injekció) jelenti. Emellett első napokban-hetekben (a vérrög kiterjedésétől függően) teljes ágynyugalom az előírás. Ez addig szükséges, amíg nagyobb esély van a trombus leszakadására, célja a tüdőembólia megelőzése. Megfelelő vérhígítás mellett fokozatosan elkezdődhet a beteg mobilizálása. Későbbiekben az injekciókat, szájon át szedhető vérhígítókra cserélik, ezek általában K-vitamin antagonisták-kumarin származékok. Ezeket legalább 3-6 hónapig kell szedni rendszeres laboratóriumi ellenőrzés mellett (protrombin, INR). A szervezet saját vérrög-oldó rendszere is beindul, és az esetek zömében a trombus néhány hét alatt feloldódik. A vénák átjárhatókká válnak. Van, amikor a trombus nem tud feloldódni, hanem szervül. Zsugorodik, vékonyabb lesz, az adott véna örökre elzáródik, de keringését átveszik a környező vénák (kollaterálisok).

Az érintett végtagot be kell fáslizni, fel kell polcolni, ezáltal is könnyítve a vénás visszaáramlást, a pangás megakadályozása érdekében. A fáslit a későbbiekben kompressziós gumiharisnyára lehet cserélni, ami a mobilizált betegnél könnyebben használható, kényelmesebb viselet. Nagyon fontos, hogy mindkettőt reggel, felkelés előtt, még az ágyban kell felhúzni, mert ilyenkor még a vénák kevésbé teltek, nem tágultak ki. A kompresszióval megakadályozzuk, hogy a vénák kitáguljanak, segítjük az izompumpát, csökken az erekből való nyirokkilépés, nem alakul ki a pangás, javul a keringés. Harisnya hordása fél-egy évig (egyesek szerint még tovább) javasolt.

Megelőzés

Fontos tény, hogy a megelőzés mindig könnyebb, mint a kezelés, a betegség kialakulása után.

Bizonyos ortopédiai, nőgyógyászati, kismedencei műtétek után néhány napig már a kórházban vérhígító injekciókat adnak.

Műtétek vagy egyéb okból adódó ágyhoz kötöttség esetén minél hamarabb mozogni kell, minél hamarabb mobilizáljuk a beteget, annál kisebb lesz a mélyvénás trombózis veszélye.

A túlsúly, az elhízás, fontos rizikótényezők. Figyeljünk oda életvitelünkre, az egészséges életmód, rendszeres mozgás csökkenti a mélyvénás trombózis esélyét.

Ne dohányozzon! A dohányzás önmagában is jelenősen növeli a vérrögképződést. Ha ehhez még fogamzásgátlók szedése is társul a kockázat ugrásszerűen megnő még fiataloknál is (Orális fogamzásgátlót szedő nőknél a dohányzás 24 %-kal növeli a trombózis előfordulásának esélyét).

Hosszabb utazások esetén akár repülővel, akár autóval vagy huzamosabb ülés közben is, ha lehet meg kell állni, mozogni, járkálni, vagy a lábujjakat, lábfejeket és a vádli izmait mozgatni. Így csökkentjük a pangást, elősegítjük a vénás visszaáramlást.

Az utazási trombózisra szeretnék külön is kitérni. Első leírója Homans volt, aki hosszabb légi utazást követően számolt be róla.  A hosszas ülés, szűk ülések, kényszertartás csökkentik a vér visszaáramlását. Az alacsonyabb légnyomás hatására valamint az alacsony páratartalom és a csökkent folyadékbevitel okozta kiszáradás a vér besűrűsödését eredményezi, ami gyorsítja a véralvadást.

De nem csak repülőgépen alakulhat ki utazási trombózis. Hosszabb busz utak során, dugóba került autón, vonaton, sőt számítógép előtti hosszas ülés során egyaránt megtörténhet. AWHO (Egészségügyi Világszervezet) felmérése szerint minden 4 órát meghaladó utazás megduplázza a trombózis kialakulásának veszélyét.  Amerikai kutatók szerint az utazás megháromszorozza a trombózisveszélyt. Minden két órás utazási időszak további 18 %-kal emeli a kockázatot.

Egyes ajánlások szerint három rizikócsoportot különböztethetünk meg az alábbiaknak megfelelően:

1. Kis rizikó: minden néhány órán át tartó utazás ülő pozícióban, ha az utasnak nincs személyes rizikófaktora.
2. Közepes rizikó: a több órás utazáson kívül

-terhesség, szülés utáni periódus

- nagy visszértágulatok, krónikus vénás elégtelenség

- szájon át szedett fogamzásgátlók vagy hormonkezelés

- elhízás

- kiszáradás

- legalább 2 rizikófaktor megléte a következőkből: 60 év fölötti életkor, jelentős szívbetegség, ismert trombophilia (genetikai hajlam a trombózisra)

     3.  Nagy rizikó:

          - előzetes vénás trombózis (függetlenül attól mikor volt)

          - rosszindulatú daganatos betegség vagy más súlyos betegség

          - az alsó végtag izületfixációs műtétei

          - nemrégiben végzett nagy trombóziskockázatú műtét (pl. csípőprotézis beültetés)

A megelőzési tanácsok ezeknek a rizikócsoportoknak megfelelően a következők:

1. Kis rizikó

 Tornáztassa rendszeresen a lábát, mozgassa a bokáját, álljon meg, járja körül a kocsit, járkáljon. Biztosítsa a folyadékbevitelt, (250 ml 2 óránként), ne igyon sok alkoholt. Ülő helyzetben kerülje a nyugtató, altató tablettákat.

2.     Közepes rizikó

Az előzőekben leírt általános tanácsok mellett kompressziós harisnyák (legalább 10-20 Hgmm, de krónikus vénás elégtelenségben szenvedőknél 20-40 Hgmm) Speciális esetekben kis molekulasúlyú heparin mérlegelendő.

3.     Nagy rizikó

Az általános tanácsok és a kompressziós harisnya mellett itt a heparin kezelés is ajánlott indulás előtt, profilaktikus dózisban.

Itt szeretném eloszlatni azt a tévhitet, hogy az aszpirin ebben a megelőzésben megfelelő lenne. Ez az artériás betegségek esetén sok esetben ajánlott, de itt nem elég.

A mélyvénás trombózis önmagában nem halálos betegség, de egyik súlyos szövődménye a tüdőembólia halálos kimenetelű lehet. Ez akkor alakulhat ki, ha a trombusból egy darab leszakad, a vérárammal elsodródik, és miután a szíven keresztülhaladt a tüdő verőereibe jut, elzárva annak valamely ágát. Attól függően, hogy mekkora vérrög szabadult el, kisebb-nagyobb ereket zárhat el. Az ér elzáródásával az adott ér által ellátott terület vérkeringése megszűnik, itt légcsere nem történik. A sok apró elsodródott vérrög mikroembolizációt okozhat, míg egy nagyobb rög akár az egész tüdőt ellátó fő ütőeret is elzárhatja.

A mélyvénás trombózis késői szövődménye a posttrombotikus szindróma. Ezt a vénák károsodása hozza létre, a lábak duzzadtak, fájdalmasak, a bőr elszíneződik.

Fontos, hogy elkülönítsük a mélyvénás trombózist a felszínes tromboflebitisztől. Míg előbbi a mélyvénás rendszer vénáit érinti, utóbbi a felszínes vénás rendszerben gyulladással is kísért vérrögképződését jelenti és okai, tünetei, kezelése is eltérőek.  A visszértágulat oka és következménye is lehet a mélyvénás trombózisnak, elkülönítésük felelősségteljes orvosi feladat.

Radiológusi munkám során gyakran találkozom ezzel a megbetegedéssel. Az ultrahang vizsgálattal aktívan részt veszünk a diagnózis felállításában. Nem ritkán vizsgálunk külföldi, főleg idősebb betegeket, akik hosszabb buszos utazás után pihenni érkeznek hozzánk, de a tartós mozdulatlanság, a kevés mozgás nem múlik el következmények nélkül, trombózis alakul ki. Magánrendelésem során is állítottam fel többször ezt a diagnózist. Nem egyszer véletlenül, mellékleletként sérülések után, amikor valamilyen traumás eltérést, szakadást, sérülést kerestünk. Természetesen fordított helyzet is nem egyszer előfordul, amikor mélyvénás trombózis gyanújával érkezik a beteg, e helyett azonban sérülések után kialakult vérömlenyek, vagy térdízületi kopás miatti folyadékgyülem okozza a láb dagadását.

Trombózis bárkinél kialakulhat. Ezért, ha arra utaló tüneteket tapasztal, feküdjön le, lábát polcolja fel, és értesítse az ügyeletes orvost. Saját lábán ne közlekedjen mindaddig, amíg a betegséget ki nem zárták, illetve meg nem gyógyult.

                                                        Dr Győrffy Edit Márta

                                                           Radiológus főorvos

                                               e-mail: piezo@t-online.hu

                                               web: www.ultrahang.g-portal.hu